Az egyesület alapító tagsága az egyesület 2013-as bejegyzése előtt elkezdett szervezni előadásokat a hagyomány és önfenntartás párhuzamosságának kapcsán. Előadóink voltak Aba P. Kaszás Ákos, Géczy Gábor, Dr. Oláh Zoltán, s sokan mások. Az egyesület önszerveződése során a hódmezővásárhelyi dorombkört, Varga Sándor Soma fafaragót és táncost, Kotormán Lászlót és családját hívtuk meg közösségi foglalkozásokat tartani a tájházba. Tanítottunk kenyérsütést a tájház kemencéjében, rovást, táncot, tésztakészítést, lángos sütést, fonást, szövést és nemezelést, közben tartalmas beszélgetéseknek adtunk teret a kézműves tárgyakkal berendezett vályogházban. Rendeztünk tanyalátogatásokat Hódmezővásárhely környékén lévő tanyákra, ahol mélymulcsos kertészeteket láthattunk pl. a Zöldparadicsom tanyán, különféle díszmadarakat a Kotormán tanyán, bronzkorból megihletetett épületeket a Tölgyesi tanyán. Ekkor hoztuk létre honlapunkat.

Felvettük a kapcsolatot a monarchia idejéből fennmaradt tiroli Mach Foundation-nel, ahova el is látogattunk. Ezen kívül számos ökofalut látogattunk meg az élőfalu hálózatból országszerte az évek során. Jártunk Magfalván, a SZÖSZnél, Gyűrűfűn, Agostyánon, Lénárt István mintagazdaságánál, Sára János tündérkertjében, Gyulai Iván-igazgatta kertészetekben és számos önfenntartással, ökologikus gazdálkodással foglalkozó konferencián, melyben pl. Dr. Andrásfalvy Bertalan tájgazdálkodással foglalkozó gondolatait tárgyalták. Ezeken jelen voltak az élőfalvak képviselői, így például a Krisna völgyéből is, akik rendszeresen szántanak ökörrel, s foglalkoznak kenderfeldolgozással is. Történelemet feldolgozó csoportokkal is kapcsolatba léptünk. Cziráki Viktorral, aki Regölyben létrehozott egy Krisztusi időszámítás előtti épületegyüttest „Újszkítia” néven, is kapcsolatot ápolunk. A 80-as évek óta életvitel szerűen tevékenykedik benne és fejleszti a kornak megfelelően. Egyik ottlétünket egy 444.hu-s youtube videó riport rögzítette.

Ezen kívül tagjaink részt vettek a Turán Alapítvány egyik történelmi film összeállításában, ahol egy népvándorlás korabeli tábori jelenet kialakításában volt szerepünk.

Nagy Géza felkeresésére egyik alapító tagunk, Oláh Nóra főszerepben, riporterként vett részt a Regnum Fest filmben a COVID idején. Ez a kapcsolat azért jött létre, mert Nóra ekkor tett meg 300km-t kunfakó lovon az egyesület tevékenykedési központjától, a Kék Tanyától a Szabolcsi földvárig, ahol a rendezvény sorra került volna, ha a COVID nem hiúsítja meg. Az egyesület más tagjai „Viharsarki Gorzsák” néven a Viharsarki Árgyélus Tájépítész Népfőiskola Egyesület történelmi tagozataként képviselték az egyesületet.

NKA pályázat által tudtuk fejleszteni a történelmi csapat felszerelését: Lovas női viselet; Íjász férfi viselet; Íjász asszonyi viselet; Szablyás gyalogos viselet; Lovas lány viselet. A felszerelés fejlesztésében többek között Kovács Ibolya varrónő és egyesületi tag is részt vett, aki a Szegedi Nemzeti Színház munkatársa volt a COVID előtt. A kisalföldi Nyugati Gyepűk Pajzsa Haditorna egyesület egyes tagjai, pl. Pospischil Barna bőrműves és Dr. Zágorhidi-Czigány Bertalan PPKE régész is hozzátettek a gyűjteményhez. Ezen kívül az Északi-középhegységből is rendeltünk műveket pl. Lipták Viktortól, vagy Aba P. Kaszás Ákos tanítványától, Bodnár Balázstól.

Saját rendezvényünket, az „Ég Zendület”-et is fölfejlesztettük országosan ismert kézműves mesterek részvételével, mint például Sáfár Benedek, a népművészet ifjú mestere és családja, de ezen kívül meghívtunk helyi alkotókat, pásztorokat, régészeket is bemutatókat tartani, előadni. Történelmi viseleteinket később kölcsönöztük zeneklipp használatra, a No Total Films produkcióinak, akik fölvették a második Ég Zendület eseményünket. A No Total Films-sel a makói származású Kátai Tamáson keresztül kerültünk kapcsolatba, aki a mára világszerte turnézó Thy Catalfalque együttes tagja.
Első (2020), és harmadik Ég Zendület (2022) eseményeinket önerőből és baráti kapcsolatokból, adományokból valósítottuk meg.

Napjainkban

Idő közben Makó-Bogárzóban kialakult egy mintagazdaság, melynek egyik mára már jól ismert egysége a Kék tanya. A Kék Tanyán történik év közben a legtöbb tevékenység. Ennek a tanyának a felújítása egyesületünk egyik alapvető, hagyományőrzési céljának megfelelően valósul meg, leginkább alkotói, kísérletező kalákák segítségével. 2023-ban már osztálykirándulókat is fogadtunk a szegedi Juhász Gyula Gyakorló és Alapfokú Művészeti Iskolából. Ezen a kiránduláson a gyerekek megismerkedhettek a tájjellegzetességekkel, a mező ehető- és gyógynövényeivel. Simogattak kárpáti borzderes marhát egy szürkemarha gulya közelében, lovagoltak, szamaragoltak, játszottak. Kovács Ibolya érmes íjászunkkal íjászhattak, és felfedezhették a Kék Tanya hagyományos használati tárgyainak gyűjteményét egy körbevezetés során. Az agyaggal is ismerkedhettek Nórával, aki népi fazekasságot végzett és történelmi technikákkal rekonstruált edényeket történelmi-újrajátszó csoportoknak. Amióta együttműködünk a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközséggel Nórán és Salamon Zsuzsán keresztül és kapcsolatban állunk a székelyudvarhelyi Artera Alapítvánnyal egyre többet vonjuk be a textillel való foglalkozást is, így reméljük a jövőben ilyen foglalkozásokba is jobban bele tudunk vonni gyerekeket. Papp Andrea rajztanár, és szőnyegszövő, takáccsal 2022 júliusában festettünk növénnyel is.

A gazdaság területén lévő másik, eredeti állapotában megmaradt tanyán megtapasztalhatják az arra vágyók, hogyan éltek elődeink vezetékes víz és villany nélkül.

Itt találjuk a 35x15m-es gerenda és deszka építésű Puszta Pajtát is, mely nyári rendezvényeink nagy részének ad helyet.